Elemzés

A vers történelmi háttere

A XVI. században a török birodalom hatalmas erejű támadásokat indított Magyarország elfoglalására. II. Szulejmán 1552-ben sorra foglalta el az ország fontos várait, városait. (Temesvár, Gyula, Szolnok.) Drégely várát Szondi György védte. Ali budai pasa 100.000 fős hadsereggel indult Drégely vára ellen, amelyet mindössze 150 katona védett. A hatalmas túlerő nem félemlítette meg a magyarokat. Tudták, minél tovább kitartanak, annál kevesebb várat lesz képes elfoglalni abban az évben a török hadsereg. Ezt a hősi erőfeszítést jeleníti meg Arany.

Irodalmi forrás

Tinódi Lantos Sebestyén: A budai Ali basa históriája címmel históriás énekben számolt be a vár ostromáról.

A vers szerkezete

A vers kezdősorai bemutatják a helyszínt és az időt (vershelyzet): Drégely várából füstölgő rom lett, a törökök a völgyben ünneplik a győzelmet, a hegyoldalban Szondit siratja két apródja.

Ali szeretné megkaparintani magának a két énekest, ezért egy szolgát küld hozzájuk: álljanak Ali szolgálatába.

Szemléletes ellentétpár fejezi ki ezt:

fent (hegy) ↔ lent (völgy)

két apród ↔ sokaság

Az ötödik versszaktól kétszólamú verssé válik a ballada.

A páratlan számú versszakokban az apródok históriás énekét halljuk Drégely ostromáról, Szondi helytállásáról.

5. vsz.: Ali megadásra szólítja fel Szondit.

7. vsz.: Szondi közli: sohasem adja meg magát.

9. vsz.: Megindul az ostrom.

11. vsz.: Szondi mindent megsemmisít a várban, hogy ne legyen semmi prédája a törököknek.

13. vsz.: A megsemmisítésből csak a két apród marad ki, akiket szépen felöltöztet, hogy Alit szolgálva életben maradjanak.

15. vsz.: Szondi emberfeletti harca a végső rohamban.

17. vsz.: Szondi halála.

19. vsz.: Az apródok megátkozzák azt, aki megölte Szondit.

Az ostrom bemutatása aktív igék segítségével válik erőteljessé, mozgalmassá. (Pattog a bomba, röpked a gránát.) Szondi küzdelmét és halálát az ismétlésekkel, fokozásokkal erősíti. (Hogy vítt ezerekkel, hogy vítt egyedül!) Szondi korát, a históriás énekek stílusát a régies szavakkal idézi fel. (feljöve, vítt, álgyú, ezerekkel, lőn)

A páros számú versszakokban a török szolga próbálja meg rávenni az apródokat, hogy Alit szolgálják.

6. vsz.: hízeleg (Szép úrfiak).

8. vsz.: minden szépet és jót ígér.

10. vsz.: a fenyegető éjszakával ijesztgeti az apródokat.

12. vsz.: türelmetlenné válik (Aztán - no, hisz úgy volt! Aztán elesett!).

14. vsz.: még egyszer megpróbál kedves lenni, és Szondi végakaratára figyelmeztet (S küldött Alihoz).

16. vsz.: magával ragadja az apródok éneke - a törökök legnagyobb hőséhez hasonlítja Szondit (Rusztem maga volt ő).

18. vsz.: sikertelensége miatt dühös lesz, s durván közli az apródokkal, mi lesz velük, amiért nem engedelmeskednek Alinak (vesszeje vár, és börtöne kész Ali úrnak).

A vers műfaja: ballada

A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak.

Az epika jellemzői:

Mint minden epikus műnek, ennek is története van.

I. Előkészítés (expozíció)

A helyszín és a szereplők bemutatása (Ali, szolga, apródok - Drégely)

II. A cselekmény kibontása

1. Konfliktus

Az apródok nem hajlandóak Alit szolgálni.

2. Bonyodalom

Az apródok éneke

A török szolga próbálkozásai az apródok meggyőzésére

3. Tetőpont

A két apródra büntetés vár

III. A megoldás hiányzik a történet végéről. Arany az olvasókra bízza, hogyan képzelik el az apródok további sorsát.

A líra jellemzői:

Formája vers

Költői képek találhatók benne

- megszemélyesítések: nyájas, szép zöld hegyorom, leskel a hold,

- hasonlatok: mint bástya feszült meg romlott torony alján

- metaforák: gyöngypár, hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért

Rímei: a b a b - keresztrím

Ritmusa: hangsúlyos verselésű

Érzelmeket fejez ki:

- az apródok bánata

- a szolga félelme, haragja

- Ali öröme a győzelem miatt

A dráma jellemzői:

Sorsfordulókat mutat be

- Szondi halála és hőssé válása

- Az apródok nemes ifjakból rabokká válnak

Drámai közlésformák - párbeszédek

- Ali és a szolga között

- Az apródok és a szolga között

A vers végén eltűnik a két szólam, a két apród egy bibliai átkot mond a legyőzőre:

"Apadjon el a szem, mely célba vevé, / Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;

Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,/ Ki miatt lőn ily kora veszte! "

A vers ritmusa

Időmértékes verselésű. Nem verslábak, hanem kolónok építik fel. A kolón a verslábnál hosszabb, a verssornál rövidebb egység. Az itt szereplő kolón neve: ionikus a maiore (jónikusz a majóre) = nagy jónikus kolón. Képlete: - - UU

- - U U | - U | - - U U | -

"Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?

- - U U | - - | - - UU | - -

Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?

Összegzés

A ballada Arany üzenete a magyar nép és az elnyomó osztrák császár számára: bárhogy hízeleg vagy fenyegetőzik, a magyarok nem hajolnak meg az akarata előtt.